Június elejei bejegyzésemben írtam arról, hogy elvesztettem a bankkártyám és majd próbálok nélküle "élni". Ment is egy darabig, de aztán rájöttem, hogy a bankkártyához jár biztosítás. Ezt szerettem volna "használni", amikor elutaztunk mostanában néhány napra a férjemmel. Felhívtam a bankom, ahol közölték velem, hogy a biztosítás a bankkártyaszámmal együtt érvényes, ezért meg kellett csináltatnom a kártyám. Jobban mondva a férjemnek, mert én nem voltam bank közelben.
Az utazás előtt nem érkezett meg a kártya, csak a PIN kód. Így az utazás alatt készpénzt használtunk, amelynek fogyását "real time"- ban követhettük nyomon. A végén használtuk a férjem kártyáját és jól esett, hogy megvett nekem valami és ő fizetett érte. Talán ódivatú ez a gondolkodás, de én élveztem, hogy "ki vagyok szolgáltatva".
Az utazás után megérkezett a bankkártyám, már aktiváltam, de még nem használtam. Szóval tiszavirág életű volt a bankkártya nélküli létem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.