Annak apropóján írok, mert megjött a férjem 2009. évi magán-nyugdíjpénztári elszámolása (a magán-nyugdíj szerepéről és annak helyéről a magyar nyugdíjrendszerben, majd a következő bejegyzésben írok). A tagdíjat minden hónapban bevalljuk és befizetjük az APEH számlájára, de az elszámolást azt a biztosító is megküldi, ugyanis a 195/1997. (IX. 5.) kormányrendelet 20. § 9. bekezdése kötelezi a pénztárakat, hogy a tárgyévet követő június 30-ig írásban a befizetésekről értesítést küldjön a foglalkozatók és az egyéni vállalkozók részére.
Az elszámolás mellé - amely csak a befizetett összegeket tartalmazza, de nem részletezi, hogy mennyi volt a "befektetés" hozama és mennyi is a tényleges megtakarítás- jött egy információs lap is. A lapon néhány a pénztárral kapcsolatos változásokra hívják fel a figyelmem, valamint arra, hogy:
Szakembereik és eredményes befektetési politikájuknak köszönhetően 2009-ben a magán-nyugdíjpénztári ágazat kiemelkedő teljesítményt nyújtott..
majd színes diagramokon megmutatják a hozamokat.
A diagramból a következőt olvastam ki. Az elmúlt 10 év nettó hozamát (a vagyonkezelő teljesítményét jelenti - költségek ebben már nincsennek benne) és vagyonnövekedését (pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jelenti), a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) által megadott, ugyanarra az időszakra vonatkozó inflációs rátát figyelembe véve, a befizetésünk reálértéken csökkent, kivéve, a növekedési portfólió esetében (ez a portfólió tartalmazza a legtöbb kockázatos részvényt és csak olyanoknak érdemes ezt választani, aki fiatalon kezd megtakarítani), mert akkor az elmúlt 10 évben 0,02%-os hozamot értem el.
Magyarul ez azt jelenti, hogy igaz, hogy a pénztár az elmúlt évben 16-32% közötti hozamot ért el, de a válság alatt akkorát bukott, hogy a mostani hozam csak arra volt elég, hogy a befizetett pénz nem veszített az értékéből az elmúlt 10 évre vetítve. (még az a jó, hogy nem most megy nyugdíjba a férjem).
Amire felhívnám a figyelmet:
- Ezen rövid blogbejegyzés alatt kb. 5-10 olyan szót használtam, amely nem biztos, hogy mindenki számára érthető, mert feltételez bizonyos fokú pénzügyi ismeretet (a magyarázatokat zárójelbe tettem),
- A grafikonok magyarázata és az inflációs adat kisbetűvel szerepelt, valamint, hogy
- Esély sincs arra, hogy átlássam, hogy a nyugdíjpénztár vagyonkezelője valóban befektette - e és mibe a pénzem (persze van erre szabályozás, monitoring stb.).
Ezek után mindig felmerül bennem a kérdés, mibe is érdemes befektetni, hogy később tényleg legyen nyugdíjam? Még nem találtam rá kielégítő választ, de egyre inkább arra hajlok, hogy azt mondjam, a gyermekeimbe és az ő nevelésükbe.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.