Azon gondolkoztam, hogy a megtakarításunk azon részét, amelyet biztosan nem használunk a közeljövőben (1 éven belül) kölcsön adnám az államnak. Amúgy is izgatott az állampapír vásárlás témaköre. Felmentem a Magyar Államkincstár honlapjára (http://www.allamkincstar.gov.hu/rovat/153), az Államadósság kezelő Zrt. honlapjára (http://www.akk.hu/object.22395fab-38a0-4722-b48b-c8a8106fc19a.ivy), valamint beszéltem egy barátommal és az ügyfélközponttal.
Mire jutottam? (a döntési folyamat leírása)
Jelen élethelyzetünkben (fiatal házasok, gyermekkel) csakis rövidtávú, max. 1 éves megtakarítás jöhet szóba (kamatozó kincstárjegy), hiszen a pénzügyi életpálya modellben szerint is, ez az időszak a pénztartalék gyűjtés, hitelfizetés és a gyerekre való időszaka, a megtakarítás később jön.
Állampapírt
- elsődleges forgalmazónál (amely jelen esetben a folyószámlámat vezető bankom), valamint
- Magyar Államkincstár fiókhálózatában tudok vásárolni/jegyezni.
Mindkét helyen személyesen, értékpapír számlát kell nyitnom, amelynek a banknál van díja és biztos vagyok benne, hogy a tranzakcióknak is; míg az államkincstárinak nincs számlavezetési és tranzakciós díja. Szerintem érdemes lenneaz Államkincstárnál nyitni egyet, így legalább elkülönülten tudnánk kezelni az állampapírban tartott megtakarításainkat.
Kamatozó kincstárjegyet jegyezni a jegyzési ív teljes kitöltésével és aláírásával lehet. Arra kell figyelni, hogy a jegyzés az állampapír vásárlására tett feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozat.
Miután körbejártam a jegyzési, vásárlási témát. Rátértem a lényegre, mégpedig a államnak adott kölcsönért kapott kamatra. Végülis ez a legfontosabb tényező a döntésem szempontjából. A kamatozó kincstárjegy kamata 5%, levonva a ma érvényben lévő kamatadót 4%. Ez elég kevés, különösen, ha figyelembe veszem a szeptemberi inflációt, ami 3,8% volt (középtávú cél: 3%).
Nem sokkal több kamattal kecsegtet a bankom, de náluk van egy megtakarítási számlánk, amiről ha nem veszünk le pénzt, de havonta hozzáteszünk minimum 10%-ot, akkor évi 5,25%-os kamatot fizet (kamatadó levonás után 4,2%) és nem kell mozgatnom a pénzem.
Tudom, hogy az állampapír nagy előnye az, hogy egyrészt bármikor eladhatom, másrészt semmilyen kockázattal nem jár, hiszen az állam biztosan visszafizeti a pénzünket. Mindezek fejében, amint látjuk az állampapírok kamata viszonylag alacsony.
A döntésünk az lett, hogy nyitottunk még egy megtakarítás számlát és oda fogjuk betenni a pénzt. Arra kell csak figyelni, hogy minden hónapban utaljunk rá 10 ezer forintot.
Ezek alapján úgy néz ki, hogy a Magyar Állam papírjai nem lesznek része a megtakarítási portfóliónknak, egyenlőre.
Készítettem egy összefoglaló táblázatot a mai magyarországi kötvénytípusokról:
Kötvénytípusok
| Állampapír | |||
| Államkötvény | Kincstárjegy | Kincstári Takarékjegy | ||
| Diszkont kincstárjegy | Kamatozó kincstárjegy | |||
| Kibocsátó | Magyar Állam | Magyar Állam | Magyar Állam | |
| Forgalmazó | Magyar Államkincstár fiókjai | Magyar Államkincstár fiókjai | Elsődleges forgalmazók pl.: bankok és a Magyar Államkincstár fiókjai | Magyar Posta fiókjai |
| Futamidő | 1 évnél hosszabb (jelenleg 3,5,10 és 15 év) | 1 évnél rövidebb (jelenleg 3,6 és 12 hó) | 1 év | 1 vagy 2 év |
| Kamat-megállapítás | Fix-és változó kamatozású | Kamatot nem fizet, diszkontáron lehet megvenni és névértéken veszik vissza | Fix kamat | Fix, lépcsős |
| Kamatfizetés | évente két alkalommal (2002 óta csak évente egyszer) | Lejáratkor | Lejáratkor | |
| Tőke törlesztés | Lejáratkor, egy összegben | Lejáratkor | Lejáratkor | |
| Alapcímlet | 10 ezer forint | 10 ezer forint | 10 ezer forint | 10, 50, 100, 500 ezer és 1 millió forint |
| Típusa | Dematerializált | Dematerializált | Dematerializált | Nyomtatott |
| Értéktőzsdére bevezetik | Igen | Igen, de csak a 6 és 12 hónapost | Nem | |
| Befektetők köre | belföldi magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, külföldi befektetők | belföldi magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, külföldi befektetők | belföldi magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, külföldi befektetők | Devizalbelföldi magánszemélyek |
A táblázatban látszik, hogy nemcsak állami, hanem vállalati kötvények is léteznek. Bevallom, nagyon kecsegetető lehetőség volt a MOL Zrt. kötvénykibocsátása, de arról már lekéstünk (18 hónapos lekötés, évi 6%-os kamat, ami kb. 5% a kamatadó és egyéb költségek után). 2 milliárd forintot szerettek volna "kölcsönbe", a végén 5 milliárdot "kaptak". Jó a MOL Zrt. megítélése. Ez csak egy példa a vállalati kötvénykibocsátásra. Ez Magyarországon nem volt annyira jellemző az elmúlt időben, hiszen a cégek könnyedén jutottak banki hitelhez.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.